Gyerekszegénység Elleni Program

Az MTA gyerekszegénység elleni programját a rendszerváltás utáni növekvő szegénység, különösen pedig a gyermekek szegénységének és esélyegyenlőtlenségének növekedése hívta életre. A probléma egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, az EU is mind nagyobb nyomatékkal tűzte napirendre a szegénység, majd a gyerekszegénység csökkentésének szükségességét. 2005 októberében az ország akkori kormányfője Ferge Zsuzsa akadémikust kérte fel, hogy kutatási eredményei és ismeretei alapján szervezzen egy csoportot a gyermekszegénység elleni nemzeti program kidolgozására. E kérés nyomán jött létre a Gyermekszegénység Elleni Program Iroda (GYEP Iroda), amely – számos szakember és civil szervezet részvételével – kidolgozta a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program fő vonalait, illetve az első három évben teljesítendő részletesebb feladatokat. A program fő céljai röviden:

  • a szegény gyerekek és családok számának radikális csökkentése egy generáció alatt;
  • a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáinak felszámolása;
  • a szegénységet újratermelő mechanizmusok és intézmények átalakítása, a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása a legkorábbi életkortól.

A Program alapján a kormányzat kidolgozta a „Legyen Jobb a Gyermekeknek” Nemzeti Stratégiát
(2007-2032), amit az Országgyűlés 2007 májusában szinte egyhangúan OGY Határozatként elfogadott.


Az MTA GYEP 2006 őszén indított szécsényi kistérségi alkalmazási kísérlete után, annak tapasztalataira alapozva 2010-től indulhattak el azok a komplex kistérségi programok, amelyek először 5, majd további 6, jelenleg pedig már összesen 23 kistérségnek nyújtanak lehetőséget a helyi hiányokra és problémákra reflektáló, innovatív megoldások alkalmazására a gyerekszegénység csökkentése és a gyerekek esélyeinek javítása érdekében. A kistérségi megvalósítást a TÁMOP-5.2.1. kiemelt program mentorálással segíti.